Emberi elvárások és az isteni parancs

4.Móz. 23,20

Beszédvázlat: május 25

Költői kérdések - olyan kérdések amelyeket nem kell megválaszolni, mert a kérdésnek  önmagában van üzenete.

Egy pár költői kérdés ( is) :  a mai ember számára mit jelent a parancs ?  Egyáltalán van ilyen hogy "parancs"  manapság? ... költői kérdések ezeket nem válaszolom meg és ne gondolkozz a válaszodon... vidd magaddal a kérdést, ne próbáld megoldani a problémát, igyekezd "élvezni" a problémát.

Van-e létjogosultsága napjainknak a "parancsnak" ? Eszünkbe juthatnak azok az élethelyzetek amikor parancs-szerűen várnak el tőlünk valamit és mi vagy tudunk, vagy nem tudunk teljesíteni. A "megrendelés" egy ebédlőben parancs,az üzeltben a vásárló kérése parancs, stb.  A lelkész és a gondok a keblitanács fele ki nem mondott parancsokat osztogat a "gyülekezet". pld. legyenek közösségi alkalmak, amikor több ember összegyűl, de ezért az alkalmakért nem igazán tesz az aki "parancsol" tedd meg ezt és ezt nekem, de én azon leszek hogy neked ne sikerüljön.  Mondják azok a lélektani iskolák amelyek a közösségépítést tanulmányozzák, a vezetők éa a vezetettek viszonyában. Különben személyes véleményem az, hogy nem lehet parancsra közösséget építeni, illetve ennek a parancsnak nem kívülről, hanem belülről kell jönnie. Ha kívülről jön akkor a bűnre, a bűntudatra alapoz és a félelemrre és a közösség egyedüli lehetőség ahhoz hogy ettől a bűntől , vagy félelemtől megszabaduljon az ember. Mennyivel szebb amikor a közösség tagjai megtalálják helyüket a közösségben és nem félelemből, bűntudatból vagy más külső parancsra mennek a gyülekezetbe. A lelkiismereti szabadságnak a másik szava azt mondja ne menj a templomba mert úgyis imádkozik helyetted az aki elmegy oda és nincs sem külső sem belső parancs. Akkor hát milyen a parancs nélküli és milyen a külső vagy a belső parancsolatú világ? Költői kérdés, ezt sem kell megválaszolni, mert a kérdésnek magának már van üzenete, van válasza , amit mindenki megad számára.

Mi van akkor ha nem teljesjthetőek ezek a parancsok ?

A külső elvárásokkal szembet találkozik a lehetőség, vagy az adottság, vagy a belső leliismeret tiltakozik ellene? Valami taszít, valami elküld hogy ezt a külső parancsot teljesítsem, mert ellent mond a belső parancsnak. Ismerjem meg a külső és a belső parancs közötti különbséget, és kérjem Istent segítsen tisztán látnom. Ezt tehetem.

  Ki az akitől elfogadják a parancsokat és milyen parancsokat teljesítnek leginkább ?

A politikusok, a papok, a rendörők, a gazdasági élet elvárásai, a család, a munkahely, kinek a parancsát hallagtod meg leginkább és kiét teljesíted?  Mi a fontosabb számodra és milyen lehetőséged vannak ezek teljesítésre?  Az "én vezérem a belsőmből vezérel" "szívünk vágyat érlel" József Attila gondolata ... milyen ez a belső vezér  mit mond neked testvérem. Tedd meg azt amit a világ vár tőled, vagy hallgasd meg az isteni parancsot és átok helyett, amit vár tőled Bálák mint Bálám esetében áldást mondj?

 Kik azok akik szívesen teljesítik és várják a parancsot?

Aki nem   viselik a felelősséget azért amit tesznek!  Neked milyen felelőséged van a családod fele,  munkád fele, a közösséged fele? Hogyan viseled a felelőséget?Inkább parancsolsz, hogy a parancsot teljesíted, vagy elgondolkozol a parancs felől? Ezt a kérdést neked kell megválaszolnod. Mikor nehéz egy közösségnek a tagja lenni és mikor otthonos ez számodra és mit tehetsz ennek érdekében, hogy neked is másoknak is jobb legyen, kitől várod ezt a megoldást és neked hol és hogyan van a helyed ebben a történetben?

 Milyen kapcsolatban van a "parancsolóval", más szóval hogy van-e hatalma a parancsolónak felette ?

Van-e hatalmadban nem teljesjteni a parancsot? És akkor mi történik ha nem teljesíted, és mi történik ha teljesíted?

Milyen parancsokra lehet "szüksége" az embernek és milyenekre "nincs szüksége"

Azt a parancsolatot kaptátok hogy egymást szeressétek !  János evangéliumában Ki hallha ki érti meg és ki követheti ezt a parancsot ?( A parancs azért parancs- mert nem kéri ki azoknak a véleményét akik fele szól.)  Van olyan hogy " belső parancs", a "lelkiismeret parancsa"  pld ?   Mire jó a "lelkiismeret parancsa"? Mit kezdhet vele az ember?

--- mit teszel, ha valamire megkérnek, valamit elvárnak tőled, valamit megrendelnek tőled és közben rájössz, hogy ezt nem tudod teljesíteni? .. megmondod, vagy megpróbálsz mégis mindent hogy a megrendelt munkát elvégezd ? Bálám előre jelezte, hogy a "megerendelés" amit tőle várnak nem valószínű hogy be fog következni . Ennek ellenére mégis "belement" a játékba.

Bálám és Bálák története: Moáb síkságához érkezett Mózes , amikor Bálák a király megrémült az érkezőktől, mert ők "úgy legelnek körülöttük  mindent, mint ahogy a marha legeli a zöld mezőt." (22,4) Elküldte követeit az Eufrátesz folyó melletti Petórba Bálámért, a "varázslás díjával" , hogy mondjon átkot az érkezőkre.  ( Az átok foltossága a római hadviselésben is nyomon követhető volt, hogy a városok isteneinek a nevét nem árulták el, hogy az ellenség ne mondhason átkot tá. Az átok az isteni hatalommal való élés tudása is, akárcsak az áldás. Az átok és áldás Budenz József nyelvész szerint ugyanabból a szógyökből származik, és "hangos nyomatékos mondást " jelent eredetileg. Az áldás és átk is csodát kér Istentől. Bálám nevének jelentése: elnyerő, moegrontó, látnok.)

Bálám előre jelezte, hogy nem tud mást mondani mint, amit Isten neki megengenged, mert nincs hatalma az isteni szándék és akarat ellen. Éjszakára ott maradott a követ, akiket elküldöt, mert Isten nem átkot, de áldást kíván az érkezőkre. Bálák  ismét küld tekintélyesebb embereket több pénzzel. " Ha nekem adja Bálák a házát tele ezüsttel és arannyal, akkor sem szeghetem meg Istenemnek az Úrnak a parancsát, és nem tehetek ellene semmit."  (22,18)

Másodszor elindul a szamarával Moáb síkságára. Elég távol van az Eufrátesz a Jordántól és Istentől azt az üzentet kapta, hogy menjed, de csak azt mondja amit ő üzen. ( Ezután a történet a szamárral, aki meglátta az angyalt.)

Bálák várta: "Azt hitted, hogy nem tudlak megjtutalmazni ?"

Bálám válasza:" Látod, hogy eljöttem! De nem szólhatok magamtól semmit, csak azt mondhatom amit Isten ad a számba."

Első alkalommal: Baal magaslatatára mennek, ahol hét oltárt épít és hét bikát és hét kost áldoznak fel. Majd Bálám megáldotta Izráel népét :" Hogy ronthatnám meg kit Isten nem ront meg? Hogy kárhozhatnám , kit az Úr nem kárhoztat?"

Második alkalommal a Pizsga csúcsán hét oltáron hét bikát és hét kost áldoznak és a történet megismétlődik: " Áldásra kaptam parancsot .."

Harmadik alkalommal a Peor csúcsán hét oltáron hét bikát és hét kost áldoztak és  ismét megáldja az érkezőket.

Bálák haragosan visszaküldi Bálámot minden jutalom nélkül, aki hivatkozik arra, hogy nem tehet mást mint amit az Isten neki megenged. A történet folytatásában az érkezők legyőzik  Bálák népét és majd maga Bálám is áldozatául esik . Saját halálát is előre látja amikor áldásmondásában eképpen sóhajtozik : " Bár úgy halnék meg , mint ez igazak, s lenne végem olyan mint az övék!" (23,1o)

Végül: az isteni parancs - az élet, mert látta Isten hogy ez jó és a szeretet, Jézus és Pál apostol is erről tesz tanúbizonyságot. Számodra testvérem mit jelent az emberi és az isteni parancs ? Hogyan választasz? A felelősség és a jutalom vagy a büntetés és a bűnhődés is a tiéd. Van szabad akaratod , van lelkiismereted, értelmes ember vagy: válassz!

Lehet,  hogy az isteni parancs teljesítése számodra kellemetlen és minden porcikádban az ellene küzdesz hogy ne kelljen teljesítened, de ez az egyetlen lehetőség az üdvösséged felé. Ha arra gondolsz, hogy egyszer te is elhagyod e földi léted és az örökélet ígéretének örököse kívánsz lenni, akkor választanod kell , döntened, és tenned az isteni parancsolatok teljesítésében! Ha arra gondolsz, hogy Isten irgalmába még az is belefér, hogy te akár meg is tagadhatod az Örökkévalót tedd fel magadnak a kérdést: ki vagyok én hogy megítélhessem az Isten létét vagy parancsolatát?  Ha pedig semmi esélyt nem látsz magadban arra, hogy egy kicsit is bízz az isteni parancsok számodra fontos és segítő "útmutatásaiban", akkor itt az ideje hogy gyakrabban járj templomba. Ha pedig teljesen tisztában vagy az isteni parancsolatokkal, akkor nézz magadba halandó ember és add át eme tudásod azoknak akiknek szükségük van rá és cselekedj aszerint ahogy ezen parancsolatok hitelessége megmutatkozik és felismerhetővé válik.

Ki vagy te ember, hogy felülbíráld az isteni parancsokat?
Ki vagyok én, hogy az isteni parancsolatokról írjak? - kérdezhetnéd . Válaszom: ugyanolyan halandó ember  mint te aki megosztom e helyen tapasztalataim és tudásom ez elmélkedésben az isteni parancsolatokról és elvárásokról. Remélem hasznos volt számodra is aki elolvastál. E fenti szöveg beszédvázlat ami élővé a templomi közösségben lehet.

 

Ámen

A sziklából feltörő víz

„ Én majd ott állok előtted a sziklán, a Hóreben. Üss a sziklára! Víz fakad belőle és ihat a nép. Mózes így cselekedett Izrael vénei előtt.” 2.Móz 17,6

Beszédvázlat - május 18.án

Kérdések:

1. Milyen vezetőre lenne ma szükség, ahhoz hogy a nép felismerje, hogy szolgaságban van és az Ígéret Földje otthonosabb, mint a szolgaság háza ?

2. Milyen vezetőre lenne szükség ahhoz, hogy a nép felismerje hogy szomjúságát a tiszta és élő víz forrásából olthatja csak ?

3. Vajon elég-e, ha csak az Isten áll a vezető mellett, vagy szüksége a van a vezetőnek a népre is , hogy mellette tudja?

4. Milyen lehet annak a népnek a tagjává lenni, aki szomjazik és csak a vezetőjétől várja a hogy szomját oltsa ?  Más szóval : csupán a vezető felelőssége, hogy vizet adjon a szomjazónak, vagy a népnek is van feladata azért, hogy szomját olthassa ?

5.  Milyen sziklák előtt állunk meg életünk során amiről azt gondoljuk, hogy nem lehet vizet fakasztani, ha szomjasak vagyunk ?  Mit teszünk ekkor ?

6. A nehézségek idejében ott van Isten ! Hogyan vesszük ezt észre és mikén tapasztalható ez meg?

Ismerjük meg közelebbről a történetet ahonnan e bibliai verset felolvastam. A történetet mind a Mózes második mind pedig a negyedik könyvében megtaláljuk. A  pusztai vándorlás során, Szin pusztájában Refidim nevű helyre érkeztek és letáboroztak. A táborozás indoka valószínű az  is lehetett, hogy itt  hunyt el  és  itt temették el Mózes  és Áron nőtestvérét Mirjámt, aki maga is próféta volt.  Egy hónappal azelőtt még ott dobolt és vezette az éneket a hálaadó zsoltárt a tömeg élén, amikor átkeltek a Vörös Tengernél. A temetés után  viszont kitört a nép körében az elégedetlenség: szomjasak voltak, nem volt ivóvizük. „ Nincs itt  termőföld ahova vetni lehetne, nincs füge és nincs szőlő, vagy alma  , miért hoztatok ide bennünket hogy éhen és szomjan haljunk meg ? „ - lázadt fel Mózes ellen a nép, akit kivezetett a szolgaság házából. Történt pedig mindez, amikor a családjában nagy veszteség tört ki, nemrég temette el a nővérét. Hiába: a népért felelősséget vállalt, a nép érdekében szembe szállott a hatalmas elnyomó fáraóval és kivezette a katonák elől is a népét, most pedig ott vannak a sivatagban , étel és ital nélkül és tőle kérik számon azt hogy miként is lesz tovább, honnan lesz ivóvizük , hiszen szomjasok, hiszen Egyiptomban, ha elnyomás alatt is voltak, de volt italuk, volt ételük, nem  kellett ezen gondolkozzanak.  Ismerős ez a helyzet igaz testvérem számodra is, amikor felelősséget vállalsz valamiért és ezt tőled is számon kérik.

Számon kéri a választó nép - legjobb esetben  -  azokat a politikusokat akiket megválasztott, számon kéri - a dolgok természetes rendje alapján -  a munkaadót a munkás, vagy a kőművestől számon kérik a falat amit felrakott ha ledől ( mint például Kőműves Kelemen legendájában ) , számon kérik , a számon  kérik a kéményseprőtől ha füstöl a kályha miután munkáját elvégezte, vagy számon kéri a gyermek a szülőt , a nevelőt,  ha nevelési elvárásai  után élt és élete nem úgy alakult ahogy ezt szülei megígérték neki ha szófogadó lesz. A számon kérőket pedig nem érdekelték, hogy Mózes épp előtte temette el a testvérét, ők szomjasak voltak, vízre volt szükségük!

Ez a nap  - úgy tűnik eddig e történetből - nem a legszerencsésebb napja közé tartozott Mózesnek ! - gondolhatjuk. Elég nagy meglepetés lehetett számára a néppel szembenéznie amikor személyes gondjaival volt elfoglalva. Nem érdekelt senkit, hogy ő is  esetleg szomjas lehet - hisz ő is ember volt és neki is szüksége volt vízre - ha szomjas hát szomjas, az a Mózes baja, de a nép akit kivezetett a szolgaság házából az inni kér, neki vizet kell adni ! A  politikus számot kell adjon ígéreteiről a választól előtt, ha még számít szavazatukra,  a munkaadónak időben ki kell fizetni a munkásokat, ha még számít arra, hogy neki dolgozzanak, a kőműves fel kell rakja a falat amit ő rakott, ha leomolna, a kéményseprőnek újra kell tisztítania a kéményt ha füstöl a kályha  - nem számít éppen akkor mi van velük, mi történik az ők életükben.  A szülő, a nevelő pedig életével kell igazolja azt amit a gyerekei számára is követendő példaként akar állítani.

Te mit tettél volna testvérem Mózes helyett? Hogyan hoztad volna meg a döntésed Kőműves Kelemen helyzetében ? Ismerős a helyzet amikor saját nyomorúságod mellett és helyzetében kell mások nyomorúságát enyhítened ?

Mózes ekkor Áronnal testvérével együtt leborult az Isten előtt és imádkozott. Istenre figyelt, Hozza vitte a kérdését. Miután elmondta a kérdését és kérte a segítségét, Rá figyelt és meghallgatta majd  megértette  mit üzen számára Isten. Nem hiába volt próféta! Nem hiába részesült abban az áldásban hogy színről színre láthatta Istent már az égő csipkebokor emésztő lángjaiban is. Ez egy gyötrő, fájdalmas ugyanakkor megtartó és gyógyító, megmentő találkozás volt Istennel.  Majd Mózes nemcsak elmondta, nemcsak meghallgatta, de utána e szerint cselekedett és mindvégig Isten közelségében maradt.  "Meglátta" maga előtt Istent! "Meghallotta" amit neki mond a kérésére. Sokszor még egymást sem értjük mi emberek -- hogyan érthetjük hát Istent :-)

Egy néhány online kitekintő : szikla ( Péter, http://biblia.biblia.hu/ ) .

                                                víz: http://old.astronet.hu/nyomtat.php?cikk=40126

a történet színhelye :http://scriptures.lds.org/hu/biblemaps/2

Válaszok:  

1. Aki felvállalja a népszerűtlen döntéseket is , aki nem önmaga tudja a választ, hanem aki Istentől kéri és tőle meg is  kapja a választ a nép kérdéseire. Aki feltutdja mutatni a szolgaság háza és az ígéret földje közötti különbséget.

2. Olyan vezetőre aki felhívja a nép figyelmét  arra, hogy szomjas és hogy e szomjúság kioltására ő ismeri az utat az élő víz forrásához, még a kőszikla mellett is.

3. A vezetőnek is szüksége van arra,hogy az a nép akiért fáradozik mellette legyen. A nép sem egész vezető nélkül, de a vezető sem egész népe nélkül. Ez a próféták nagy kérdése, hogyan érti meg őt a népe akit szolgál.

4.  A vezetőnek is megvan a felelőssége, hogy mutassa az utat a sziklából is vizet fakasztó helyre, de a népnek is megvan a felelőssége, hogy ne maradjon a szolgaság házában.

5.  Ilyen sziklák előtt sokszor állunk meg, mint a hegymászók is , akár Erőss Zsolt is. Mózes jó példa előttünk: imádkozott Istenhez, meghallotta, megértette a szavát és  utána ami fontos: cselekedett is.

6. Közösségben, amikor szomjúságunkban is meglátjuk mások szomjúságát.

Ámen

Tiszta és jó szívvel

 ( Bemutatkozó prédikáció-vázlat a Nyárádszentmárton-Csíkfalva Unitárius Egyházközség lelkészi állásának a  megpályázásához. A pályázat idejében - 2014 május negyedikén  - több mint tíz éve a szomszédos  - a Jobbágyfalva-Nyárádszeredai Unitárius Egyházközség lelkésze vagyok.)

 "... akik a hallott igét tiszta és jó szívvel megtartják, és kitartással gyümölcsöt teremnek.” Lk.8,15

 

Drága jó magyar testvéreim! Nyárádszentmárton-Csíkfalva Unitárius Egyházközség lelkészválasztó gyülekezete!

Nem első alkalommal állok meg ezen a szószéken és nyitom ki a Szentírást ezen az unitárius címerrel díszített faragott Biblia-tartón, amit 1996-ban az egyházközség konfirmandusai adományoztak e szószékre és amelyet a ti lassan távozó lelkészetek valamikori tanítója, édesapám faragott. Legelőször e helyen a 90-es években  állottam amikor pünkösdi legátusként hirdettem az evangéliumot. Aztán az imaheti istentiszteletek alkalmával többször is állottam meg e helyen,  legutóbb  éppen tavalyi évben. Prédikáltam novemberi szentmártoni napok ünnepi istentiszteleti szolgálatvégzőként, köri közgyűlésen és  többször is amikor  közel nyolc hónapot helyettesítettem betegség miatt lelkészetek.

Ez a mai alkalom - mégis -  egészen más mint az eddigi alkalmak: hiszen most  az egyházközség  meghirdetett lelkészi állását pályázom meg és a pályázattal együtt járó bemutatkozó istentiszteleti szolgálatot végzem most. Ez a nap  életem egyik legszebb napja, ami tele van természetesen ugyanakkor vegyes érzésekkel is. Életem szép napja, mert úgy érzem találkozom a lelkészi pályára elhívó Istenemmel  e helyen és a mai napon és közelebb kerülök ahhoz a forráshoz ahonnan olyan sokan szomjunkat olthatjuk és örömmel vezetem el ehhez a forráshoz azt aki velem tart az Úton.  Vegyes érzéseimről most nem kívánok szólani, de bízom abban, hogy megválasztásom után tudunk majd beszélni de nem a szószékről, hanem majd a kebli tanácsi gyűléseken és más találkozásaink alkalmával.

Most az öröm az ami meghatározó itt és most és  amit szeretnék szétosztani köztetek. Hosszú út vezetett idáig ami elvezetett a mai napig és erre   a szószékre.  Habár sok mindent tudtok rólam jót is és rosszat is, mindkettőből bőven :-)  mégis kérlek engedjétek meg, hogy röviden visszatekintsek erre az útra ami a ami napig és erre a szószékre elvezetett.

Hogy pontosan mikor indultam el e szószékre az összefüggésben van azzal is, hogy szülőfalumban, a csókfalvi unitárius templomának szószékén tizedikes koromban hallottam prédikálni Varga Sándor tiszteletest. Ezt követte az érettségi majd a teológiára való két sikertelen és a harmadik sikeres felvételi. 

Az öt év teológia elvégzése után közel egy évet töltöttem éppen Nyárádszentmárton-Csíkfalva Unitárius Egyházközség testvérgyülekezetében, az Eliot Unitarian Chapel gyakorló segédlelkészeként. Az amerikai gyülekezet életét John Robinson  lelkész emberszerető szemléletén keresztül ismertem meg.  Amikor több órai időeltérés távolságban voltam minden itthonról érkező hír és üzenet táplálta lelkemben a reményt hogy itthon várnak rám és készültem az erdélyi magyarok szolgálatára, amire az Unitárius Egyházam esélyt és lehetőséget adott.

Két évet Pipe-Szásznádas lelkésze voltam, majd hat évet Szentháromság-Kisadorjáni unitárius egyházközségben szolgáltam. 2003 december 1-től vagyok a szomszédos Jobbágyfalva-Nyárádszeredai unitárius egyházközség lelkésze. Tehát 10 év és egy pár hónap után benyújtottam a pályázatom a meghirdetett Nyárádszentmárton-Csikfalva unitárius egyházközség lelkészi állására, amit talán nem kell hangsúlyoznom, hogy előtte hosszú tépelődés előzött meg.

Lukács evangéliumában leírt magvető példázatából olvastam fel a mai vasárnapi evangéliumi üzenetet: „ ... a hallott igét tiszta és jó szívvel megtartják, és kitartással gyümölcsöt teremnek.” 

A felolvasott bibliai vers a magvető példázatából való ( röviden ismertetem a példázatot és a példázat utáni magyarázatra utalok,  fontos a magyarázat, fontos az útmutatás, hogy az emberek tisztán és érthetően beszéljenek és  értsék a lényeget majd a lélek  gyümölcstermő „szántóföldjén”  felismerjék egymást.)

A felolvasott szentírási vers szavait külön-külön és együtt is ízlelgetem:

„.. a hallott igét ...” 

Mi juthat erről, itt és most eszünkbe. Talán ilyen és ehhez hasonló kérdések törhetnek fel bennetek most testvéreim: Kitől halljuk az Igét? Ki ez az ember aki az igét mondja? Nemcsak ki ez az ember, de milyen? Hitelesen-e  közvetíti-e számukra azt az Igét,  amit éhezünk és szomjazunk ? Aztán talán az ilyen és ehhez hasonló kérdésekre ekképpen is válaszolhattok magatokban: igen, ezt az embert ismerjük, mert nem először szól hozzánk és ez az ember most azért beszél hozzánk, mert papunk akar lenni, azt akarja, hogy jövő vasárnap megválasszuk és elegen legyünk majd egy hét múlva a lelkészválasztói közgyűlésen. 

 Talán megkérdezitek magatokban még: vajon mi készteti ezt az embert arra, hogy a szomszédból ide pályázzon és felvállalja az esetleges kudarcot is ?   Erről a kérdésről szintén -  bízom abban hogy -  megválasztásom után tudok majd beszélni.  Egyelőre annyit „elárulhatok” talán, hogy ebben az egyházközségben inkább látom a helyem és a szolgálatom értelmét mint a mostani szolgálati helyem. Talán kíváncsian keresitek a sok kérdésekre a választ abban amit mondok és abban ahogy mondom a szavaim. Még jóformán el sem búcsúztatok szeretett lelkipásztorotoktól, sőt készültök a konfirmációi ünnepre majd a lelkészválasztói közgyűlés után - és látjátok hogy üres a parókia és halljátok a bemutatkozó lelkészt, aki az Igét szórja. Persze nem úgy mint ahogy ezt megszoktátok már harminc éven át, de érzem, látom, köszönöm, hogy kíváncsian hallgatjátok az igét.

Nemcsak a hallgató gyülekezet hallgatja az igét, de hallgatja a mindenkori szolgálatvégző pap is. Éppen úgy hallgatja az igét a szolgálatvégző lelkész is, éppen úgy kell hallgatnia az Igére,talán még jobban is. Jobban, hogy amit hall arról hitelesen tudjon beszélni és hogy meghallja azt is amit a gyülekezet tőle kérdez ki nem mondott szavakkal is. Itt és most felteszem magamnak én is hangosan a kérdést az igére való odahallgatásomkor: ki ez a gyülekezet akinek prédikálok, hisz személyesen olyan keveset ismerek közülük ? A válaszom ekképpen adom meg: Azon a reformáció korából származott unitáriusokhoz beszélek, akik a őrzik a hitet és a magyar szót ebben az Árpád-kori templomban és otthonaikban is keresik az Istent hétköznapjaikban nemcsak vasárnapokon. Azokhoz az emberekhez beszélek, akik arcán látom a bánatot és látom a reményt is és akiknek szívesen és örömmel lennék papjuk, lelkészük, ha megválasztanának. 

Hallani az Igét. Ez a nagy kérdés. Kitől is? Istentől. Mint ahogy meggyőződésem, hogy tizedikes koromban a szülőfalum templomában az Istentől hallotta meg  a prédikáló pap az Igét,  amit megőrizhettem sokszori felvételik alkalmával is és életem  sok megpróbáltatásaiban is: az ígét keresve találtam el a tiszta enyhet adó forrásokhoz.

Bízom abban, hogy értetek vállalt szolgálatomban segítségemre lesztek . Bízom abban,

hogy ember-voltom is látjátok, mint ahogy én sem puszta egyházközségi közgyűlési "adatokra" tekintek, érző emberi szívű emberekre.

„ ... tiszta és jó szívvel megtartják és gyümölcsöt teremnek.”  - folytatódik a felolvasott szentírási vers.

Hogyan hallható meg az ige ? - tesszük fel mindannyian a kérdést. Majd a választ megtaláljuk a vers folytatásában: ha tiszta és jó szívvel hallgatjuk.  

Következő kérdésünk az lehet, hogy hogyan lehet  elég tiszta és jó szívünk ahhoz, hogy meghalljuk az igét ? Hiszen az ember olyan sokszor csalódik és tiszta szívét beárnyékolják a csalódások, a hiábavalónak tűnő hosszú küzdelmek. Máskor pedig azt látjuk és tapasztaljuk, hogy kihasználják a jószívű embert.  Hogyan tisztíthatja meg az ember a szívét és hogyan erősödhet meg abban hogy jó legyen továbbra is ? - kérdezhetjük.  Ez a kérdés a jézusi következő példázatot a búza és a konkoly példázatát juttatja eszünkbe , ami arról győz meg, hogy a búza és a konkoly együtt nő ugyan, de a kalász maghozó kalászt terem és majd az aratáskor külön választják a két termést. Tehát érdemes jó szívűnek lenni, és érdemes tiszta szívűnek lenni, mindenek ellenére. Érdemes megművelni a lelkünket és nem kavicsos föld, útfél vagy gazos talajhoz hasonló lélekkel  fogadni az igét, mert így nem hozhatunk termést és így életünk céltalan, szomorú elkeseredett marad. Ha lelkünk a jó földhöz hasonlít akkor megfogan ott az elvetett mag, az isteni üzenet, az ige,  és terem harminc, hatvan vagy száz annyit. Ha lelkünk tiszta, akkor az üzenetet nemcsak befogadja de meg is tartja és így hozhat termést.

Az ige mellett megmaradni nem könnyű, mert sokszor olyanok vagyunk mint az útfél, vagy a kavics, máskor pedig a gazos föld, akit senkit sem tisztít meg. Vagy lehet, hogy életünkben egy olyan trauma ért ami után nehezen tudjuk megtartani az igét hogy gyümölcsöt teremjen.

( Egy történet 1992-ből a Barcelonai olimpiáról, Derek Redmond futóról, akinek az indulás előtt ínszalag szakadása lett, de nem szállt le a pályáról. Tovább ment és végül édesapja volt ( vagy egy ember ) aki mellette volt és támogatta hogy bejárja a 400 métert. A cél nem mindig a győzelem, de az hogy végig kell járni az utat. Van ember aki mellénk álljon, ha látják a kitartást és mi is odaállunk azon emberek mellé akik kitartanak . Költői kérdés : te mi tettél volna Derek Redmond helyébe? Mit tettél volna az édesapja helyében? )

Beszédem azzal kezdtem, hogy nem először állok meg ezen a szószéken. Hogy ezután vasárnaponként hányszor fogok megállani ezen a szószéken az ezután már nem tőlem függ, hanem annak a lelkész-választói közgyűlésnek az eredménye lesz  amelyre május 11-én kerül majd sor.  Az egyházközség kitette az ajtajára a "kopogtatni szabad táblát", én ezzel a beszéddel most "bekopogtattam" az ajtón. Ha meghallom hogy szabad , akkor az ajtót kinyitom és végzem jó szívvel  és örömmel a lelkészi szolgálatot és hordozom ennek  gyönyörűséges igáját és terhét ebben az egyházközségben.

Mindezek után arra buzdítlak testvéreim, hogy halljátok és majd tartsátok meg az igét  hogy kitartással gyümölcsöt teremhessünk általa. Május hónap az édesanyák köszöntésének a hónapja. Köszöntsük hát az édesanyákat és - lelkészetek sokat használt szavait idézve - gondoljunk ama másik édesanyára is aki számunkra az unitárius anyaszentegyházunk. Így legyen . Ámen